Ő A deszkás. Szörf, gördeszka, longboard, snowboard, ahol egy lapon kellett haladni, ott Sims volt a király. Kompetitív jellemével, folyamatosan újításra törekvő látásmódjával, technikai vívmányaival és életstílusával Sims alapjaiban befolyásolta a sportág egészét. Ha Jake Burton találta fel a profi snowboardozást, akkor Tom Sims találta fel a profi snowboardost.

„Először is megépítettem az első snowboardot 1963-ban. Előtte csak pár zsinóros tobogán volt, amin állni kellett. Aztán megépítettem az első félcsövet 1983-ban. Aztán jöttek a 1985-ben a magasított saroktartós kötések. Ez a három legnagyobb találmányom."

Sims 1950-ben született Kaliforniában. Kaliforniában a szörf olyan, mint nálunk a tejföl: mindenki nyomja. Sims sem volt kivétel, kiskorától imádta a hullámokat, amihez nemsokára csatlakozott a gördeszka mint fő hobbi és életcél. Ebben is úttörő volt, első cége a Sims Skateboards minőségi gördeszkákat gyártott és forgalmazott. Olyannyira úttörő volt, hogy első komoly versenyeredményeként 1975-ben gördeszka világbajnok lett.

Egy interjúban Sims úgy mondta, hogy zavaró volt télen a gördeszkázásra alkalmas útvonalak hiánya. Ezért a suliban, egy famegmunkálással foglalkozó kurzuson összeragasztott két, nagyjából 60 centis fenyődeszkát és elnevezte skiboardnak. Ezzel Sims magának követeli az első snowboard megalkotásának tettét, két évvel Poppen snurferje előtt. Ugyan a hivatalos kánon továbbra is Poppent tartja a snowboard atyjának, de nem mehetünk el amellett, hogy Tom Sims volt az első, aki havon akart szörfözni és gördeszkázni.

Sims azonnal örök szerelembe esett a havon csúszással. Meglátta a snowboardban, mint hobbiban és életstílusban rejlő lehetőségeket, a nyolcvanas évek elején még azt is megjósolta, hogy hamarosan ugyanannyi deszkás lesz a lejtőkön, mint síelő. Simset amúgy is mindenki követte mindenhova: vezéregyéniségként, divatdiktároként, klasszis sportolóként, vagy egyáltalán nyughatatlan emberként tömegeket tudott mozgatni. Annyira vagány és laza volt, hogy bármit csinált, azt csak imádni lehetett. Mindemellett nem bírt leállni a kísérletezéssel, folyamatosan a gör-, és hódeszkái tökéletesítésén dolgozott – a fent kiemelt három találmány mellett Sims csinálta meg az első pro modellt, sőt a kilencvenes évek derekán ő adott ki először női snowboardot. 

1980-ban Sims szervezte meg az első snowboardos versenyt egy kis lejtőn. A versenyszám downhill volt, ami gyakorlatilag kapuk nélküli szlalomversenyt jelentett. A versenyen két fontos gyártó is megjelent a maga portékáját népszerűsítve: a mindenki által imádott figura, Tom Sims, illetve a sportág első keresztapja, Jake Burton.

„Amit bánok, hogy soha nem érdekelt a pénz. Mindig is ellenem dolgozott. Ha a pénz érdekelne, nem pedig a deszkázás, vagy a szörfözés, talán elő tudtam volna teremteni a forrásokat, hogy sikerre vigyek egy céget.”

A Burton-Sims háború még 1978-ban kezdődött egy téli sportokkal foglalkozó vásáron. Mindketten a saját deszkáikat próbálták eladni, kölcsönösen lenézve egymást. Sims egy fanyar üzletembert látott Burtonben, Burton pedig a saját ötletének tolvaját Simsben. Burton egy interjúban ki is emelte, hogy kettejük párharca a túlélésről szólt, bár Sims talán későn vette észre, hogy egyikük sikere a másik bukását fogja jelenteni.

Ugyanis ahogy Burtonnél kiemeltük a sikerhez vezető üzleti szemléletet, úgy ennek teljes hiányát állapíthatjuk meg Simsnél. Sims egy nagy gyerek volt, örök hippi, akinek egyetlen célja az volt, hogy minél jobban érezze magát egész évben. Képes volt üzleti tárgyalásokat és telefonokat félbeszakítani, ha épp csúszni támadt kedve. Míg Burton elsősorban gyártó és szponzor, addig Sims versenyző és egy korszak ikonja volt. Érdekelte, hogy mindenki Sims deszkán csússzon, de az már nem, hogy egy társaságot eközben üzleti sikerre vigyen. Sims volt az a karakter, aki miatt a sífelvonókat elzárták a deszkások elöl. Burton volt az, aki miatt megnyitották azokat.

Kettejük háborúja Craig Kelly kapcsán csúcsosodott ki. Kelly a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának legmeghatározóbb freestyle deszkása volt, félcsövön senki sem ért a nyomába. Első szponzora a Sims Snowboard volt, és Kelly hamar a cég ikonja, valamint Sims jobbkeze lett. Kettejük kapcsolata szakmai szempontból romlott meg, Kelly Sims szemére vetette, hogy a deszkák technikailag nem mutatnak megfelelő fejlődési ívet. Ekkor érkezett Burton, és nemes egyszerűséggel lenyúlta Kellyt. Kelly innentől a Burton legendája lett, ami Simsnek óriási anyagi és presztízsveszeséget jelentett, a cég gyakorlatilag sosem heverte ki Kelly távozását.

A rivalizálás eredménye egyértelműen a sportág leggyorsabb fejlődéssel járó szakasza lett. A deszkák szerkezete, az alapok és magok változatos felépítése, a fémborítású élek és – legszembetűnőbb változásként – az egyre komolyabb kötések vezettek el odáig, Sims szavaival, hogy a snowboard high-tech sportág lett. 

Ugyan a gyártók közti háborút Sims végül elvesztette, de versenyeredményei magukért beszélnek – igaz, több verseny, amit megnyert, már nem is létezik. Rocky Mountain Slalom és a National Downhill Championship bajnoka, a korai világbajnokságon és az amerikai nemzeti viadalon aranyérmes. Még 1983-ban ő építette meg az első félcsövet, amivel feltalálta a freestyle deszkázást. Érdekességként megjegyezzük, hogy Burton ágált a félcső ellen, ki akarta vetetni a versenyszámok közül. Sims ellenben úgy gondolta, hogy a félcső lesz a snowboard legnépszerűbb versenyszáma – a múlt pedig kétségkívül őt igazolta. Az pedig, hogy a korai versenyeken a Sims és a Burton csapat voltak a fő vetélytársak, nem is meglepetés.

Egyébiránt pedig egy filmszerepléssel ő tett talán a legtöbbet a snowboard globális ismertségéért. Megvan az a rész, amikor Roger Moore menekülés közben snowboardra pattan az A View to Kill című James Bond filmben? Na, az a figura igazából Tom Sims. A legenda szerint nem is terveztek ilyen részt a filmbe, csak Sims a kapcsolatain át benyomta magát és a jelenetet. 

Sims a kilencvesen évek derekára, végére kiesett a snowboardvilág fősodrából, versenyzőként megöregedett, gyártóként tönkrement. Ennek ellenére neves alakja maradt a sportnak, innovatív gondolkodását továbbra is kamatoztatni tudta – elég, ha az első női snowboardot újra megemlítjük. Előtte senki sem szentelt figyelmet annak, hogy a csajoknak kisebb deszkák kellenek – ugyan már az 1985-ös világbajnokságon volt női versenyszám, de a férfiak uralta sportág nem termelte ki az igényt az eltérő bánásmódra.

Hivatalosan sosem vonult vissza, de nyomtalanul eltűnt a versenypályákról. Burtonhöz hasonlóan sosem szűnt meg deszkaimádónak lenni, hatvanévesen is szívesen csúszott még. 2012-ben vitte el a szívroham Santa Barbarában. Ahogy az egyik nekrológja felvezeti: „Tudod, mi lenne a snowboard és a története Tom Sims nélkül? Megmondom, egy nagy rakás bullshit lenne.”

Lezárásképp pedig nem bírom ki, hogy ne vágjam be ezt a rémesen csöpögős videót Sims utolsó longboardozásáról. 62 évesen, két hónappal a halála előtt .